Fülöp Csenge
A legtöbb, amit adhatunk ennek a világnak az, hogy önMAGunk vagyunk és ragyogunk.
Légy az, aki vagy (aki lehetnél)!
Ébredj fel a káprázatból, emlékezz az EGYségre és tükrözd Isten tökéletességét!
Megszülettem, megfeleltem, hogy szeressenek, hegedültem, szerettem, szültem, szolgáltam, kenyeret dagasztottam és mosolyogtam. Vergődtem az önsajnálat gödreiben, négy gyönyörű királyfi anyukájaként, tapasztaltam válást és csalódást, szépséget és önfeledt csodákat, boldogságot..
Tanultam, gyűjtöttem címkéket, hogy többnek érezzem magam és még tanultam. Végül felismertem, csak emlékezni kell… és emlékeztetni másokat…honnan jöttünk, miért születtünk, merre tartunk…Egységből dualitásba, dualitásból újra az Egységbe…
Szeretem az erdőt és a hajnalt. Szeretem a jóra törekvést. Szeretek nevetni. Szeretek pörögni, beszélni, táncolni.
Szeretek csendben lenni, mozdulatlanul a szívembe engedni a szépet.
Most már csak Csenge szeretnék lenni. Nem hinni, hanem benne élni Isten szeretetében.
Egyszerűen, őszintén, tisztán.